ZENEMŰVEK AZ ÁRNYÉKBÓL

2022. november 27., 19:30
Nádor Terem

Műsor:
Oláh Tibor: Szólószonáta fuvolára
Vermesy Péter: Trió
Oláh Tibor: Trió
Kőmíves János: Négy magyar históriás ének

Közreműködők:
Bábel Klára - hárfa, Kincses Margit - zongora, Kiss Domonkos Judit - cselló,
Line Ildikó - hegedű,
Bányai Miklós - brácsa, Gáspár István - ének, Fülep Márk - fuvola, piccolo,
Kovács Gergely - kürt, Szepesi János - klarinét

Zongorán közreműködik és vezényel:
Selmeczi György

Zenetörténetünk vissza-visszatérő “hagyománya”, hogy számos nagyszerű magyar komponista művészete feledésbe merül, “árnyékban marad”, olykor el sem éri a zenei élet, a koncertélet ingerküszöbét. Pedig bizony szegényebbek vagyunk műveik nélkül. Az elmúlt század utolsó harmadában hol közéleti, hol politikai okokból, vagy csak a puszta közöny okán igen gyér figyelem irányult számos kitűnő magyar zeneszerzőre, kiváltképp, ha nem Magyarországon éltek.
Kamaraestünk szerény hozzájárulás művészetük megismertetéséhez.
A Camerata Seniorum újabb “árnyékban maradt” magyar zeneművek bemutatását tervezi.

Vermesy Péter (1939-1989) - Kolozsvárt született és Németországban hunyt el, a romániai diktatúra bukásának napjaiban.
Emblematikus figurája volt Kolozsvár zenei életének, rendkívüli tehetség, aki mélyen értette a bartóki örökség lényegi elemeit, akkor, amikor ez még sokaknak gondot okozott. Műveit a népzenei gesztika és a kortárs intonáció organikus egysége jellemzi, ennek szellemében született három remek szimfóniája, kamarazenekari művei, és virtuóz egyfelvonásosa, az Ördögváltozás Csíkban, melyből frissen készült hanglemez-felvétel Gáspár István főszereplésével. Ezúttal szellemes kis triója hallható - finom persziflázs Haydn papa címére…

Kőmíves János (1932-2005) - Franciaországban élt kiváló magyar zeneszerző. Petrovics Emillel együtt ők ketten alkották Farkas Ferenc első zeneakadémiai zeneszerző-osztályát a háború után. Kiváló tehetség, nagyszerű mesterségbeli tudás, széleskörű műveltség, biztos ízlés. 1956-ban elhagyja az országot, és előbb Németországban karmesterként működik, majd Franciaországba megy, és sorra komponálja zenekari, színpadi és kamaraműveit. Művei ritkán csendülnek föl Magyarországon, nagyszerű vígoperáját, a Boccaccio-novella alapján komponált Néma kertészt a Kolozsvári Magyar Opera mutatta be és játszotta nagy sikerrel. Históriás énekei most hangzanak el először itthon. Néhány zongoraműve hallható Selmeczi György zongora-lemezén(Hungaroton 2007).

Oláh Tibor (1927-2002) - a XX. század utolsó harmadának egyik legjelentősebb, nemzetközi hírű magyar zeneszerzője, akinek munkássága az amerikai és nyugat-európai koncertéletben is nagy sikert aratott évtizedeken keresztül. Ligetihez és Kurtághoz fűződő barátsága is jól jelzi azokat a szerzői törekvéseket, melyek nagyszabású szimfonikus alkotásait, a szimfóniákat és a Brâncusi ihlette zenekari poémákat is jellemzik: tágan értelmezett tonális-modális nyelv, pragmatikusan működtetett részleges szerializmus, archaikus toposzok beemelése, népzenei inspiráció, stb.
Magyarországon a mainstream zenei élet sokáig sérelmezte, hogy Oláh zenét írt számos román kultuszfilmhez, és noha neki magának és zenéjének erős magyar identitásához soha nem férhetett kétség, művészete nem honosodhatott meg a magyar zenei életben, egyedül pazar klarinét szólószonátája ismert igazán.
III. szimfóniáját az Auris Records jelentette meg CD-n, 2017-ben. Oláh Tibor “rehabilitációja”, munkásságának megismertetése az újabb generációk sürgető feladata.